by Attila Budaházi
Egy nap, amikor a szobafiú a szokásos reggeli rutin során belépett a hátsó ajtón a szállodába, bejelentkezett a munkaórán és hátrament a mosókonyhára, hogy magához vegye az aznapi törlőkendőit és a tiszta felmosó fejet, már éppen megfordult, hogy induljon a negyedik emeleti irodába, ahol minden reggel átveszi a munkalapját, amikor az alagsorban kinyílt egy lengőajtó. Az ajtó mögött a fiú mindig a konyhát sejtette. De most furcsa dolog történt. A résnyire meglebbenő ajtó mögött egy színpadot látott, színpadi fényekkel. Ő pedig a kulisszák mögötti folyosón volt. Itt járt el minden nap, de nem sejtette, hogy odabenn egy színpad van.
És az ajtón sorra fordultak ki a pincérek a leszedett reggeliző asztalok maradékaival.
*
One day, as the housekeeper boy went through the usual morning routine of entering the back door of the hotel, clocking in and heading to the laundry room to grab his rags and clean mop for the day, he was just turning to head to the fourth floor office where he picks up his work sheet every morning, when a swinging door in the basement opened. Behind the door, the boy always suspected the kitchen. But now an unexpected thing happened. Behind the door, which swung ajar, he saw a stage with theatre lights. He was backstage. He passed by here every day, but he had no idea that there was a stage inside.
And out the door came waiter after waiter with the remnants of the cleared breakfast tables.
